GREEN DAY VS. TANKCSAPDA

 Green Day - Bullet in a Bible vs Tankcsapda - Élő Főnix

 Elhiszem, hogy nemsok köze van a két zenekarnak egymáshoz de végülis mindkettő egy koncert DVD-t jelentetett meg és végülis mindketten gitár alapú zenét játszanak (ja meg hát nehogymár leírjam kétszer ugyanazt).

Előszó:

 A Green Day tavalyelőtt kiadta az American Idiot című lemezét és azóta töretlen sikere révén kiadott hozzá öt kislemezt és klippet és akinek ez sem elég annak most itt van egy koncert lemez is. Pontosabban kettő.

 A Tankcsapda tavalyelőtt ünnepelte fennállása 15. évfordulóját és ennek örömére megjelentetett egy kétlemezes válogatásalbumot, egy könyvet és egy klippekkel telezsúfolt DVD mellé most egy, a Főnix csarnoki jubileumot megörökítő koncert DVD-t is.

 Első benyomás:

 Kezdjük máris az elején. A Green Day DVD-jének lejátszása esetén bejön egy pergősen összevágott intró, majd enyhe trükközéssel megjelenik a menü.

 Ezzel szemben a Tankcsapda lemezét ha betesszük a lejátszóba akkor előszöris elolvashatjuk a jogainkat, majd mindenféle csicsázás nélkül megjelenik a kissé kevésbé frappáns menü. Látvány A Green Day koncertfilmjét az a Samual Bayer rendezte, aki a lemezhez főzhető összes klippet is, így a látványra nem sok panaszunk lehet. Pergő képvágások, jó képi megoldások, profi filmezés. Az erre az alkalomra készített színpadon minden megtalálható, ami egy koncerthez kell. Látszik, hogy meg volt szervezve rendesen.

A Főnix csarnokban meg - mint az interjúból kiderül - még akkor sem volt kész a díszlet, mikor már az előzenekarok játszottak. Másrészt a színek. A Green Day nagyon zöld, ha épp nem fekete-fehér, de a Tankok is néha mintha kissé el lennének homályosodva, ha épp nem gerjed a kamera és nem lehet látni semmit. Mentségükre váljék, csak mesterséges fényeknél nehéz jó képeket csinálni.

 Show:

 A Green Day egy rendesen felépített műsort ad elő. A színpadon mindig történik valami, Tré Cool játssza az idiótát, Billie Joe ugrál össze-vissza, élet van benne. Tudnak hangulatot csinálni.

Ellenben Debrecenben Cseresznye sétálgat erre-arra, Fejes dobol, a Lukács pedig beáll egy ventilátor elé és énekel. Ha meg épp olyanja van, akkor tábortüzesdit játszva egyszál gitárral dúdolgatja a halál dalát. De nagyon üres a színpad, és hát egyszerűen csak zenélnek. Csak a zenén van a hangsúly és nem azon, hogy azt minél maradandóbban adják elő.

Hang:

 A hang az mindkét esetben szinte már túl tökéletes. Mindkettőnél van stereo és hát nem-sztereó hang is, ami hazai pályán 4.0-ásat míg a Green Day esetében 5.1-eset jelent.

 Extrák:

 A Green Day lemezén extra az van bőven. Már szinte dokumentumfilmnek nevezhető ez a mennyiség, ugyanis gyakorlatilag minden szám között található egy bejátszás tagokról, koncertezésről vagy éppen a berlini hadtörténeti múzeumról, ahol megtekinthetünk egy atombombát és egy golyót egy bibliában. Kisfilmeken túl van egy fotóalbum is, de csak koncertfotók vannak benne.

A Tankcsapdátol is kapunk egy fotóalbumot, valamivel érdekesebb és személyesebb fotókkal és itt nem zavarják meg folyamatosan a koncertet kisfilmekkel. Emellett találunk még egy hosszabb interjút arról, hogy nekik milyen volt a koncert. Nem egészen extra, de a Green Day lemezhez tartozik egy Audio CD is, amin a koncert hanganyaga van rajta mindenféle közbeékelődés nélkül, így igazán azért sem lehet reklamálni, hogy a filmet folyamatosan félbeszakítják.

Összegzés:

 Na hát a Green Day lemeze az egyértelműen egy profi munka. A Tankcsapda hozzá képest nem annyira jó, de azért azt is bele kell venni a számításba, hogy az egyik egy külföldi zenekar, míg a másik honi és ilyen mércével azért már nem olyan nagy a különbség. Végülis az se rossz, de egy egyszerű koncertnél nem mutat tovább, még ha a Főnix csarnokban volt is. Várom mit mutatnak idén a Kisstadionban